71 
d! 
ír. 
ha 
tagjai, hogy annyira kelle zsugorodnia, s összehúz- 
nia magát. 
Péntek. 
TT] 
Ó- 
íly 
vel 
itt 
ha 
ik- 
je- 
an, 
1ép 
tt; 
tos 
ak. 
ak- 
de 
ely- 
ista, 
y a 
cen 
yon 
rték 
Hihetetlen, mennyi vén ember kér engem ma- 
gához! — szólt a homokember — különösen azok, 
kik valami roszat tettek. — Édes jó homokember 
— igy szólnak — nem tudjuk szemeinket lezárni, 
s mégis feküdnünk kell egész éjjel, hogy nézzük 
gonosz tetteinket, . melyek, mint rút koboldok, 
ágyunk szélére ülnek, s forró-vizzel fecskendeznek ; 
ha te eljönnél, s elüznéd őket, hogy csak egyszer 
jól alhatnánk, — mi boldogok volnánk — s aztán 
oly mélyen sóhajtának; hiszen szivesen megfizetnénk 
— folytaták — egy jó éjt; a pénz az ablakon fek- 
szik ! De én pénzért nem teszem — mondá a ho- 
mokember. 
Mit tegyünk ma éjjel ? — kérdé a kis fiútól. 
Nem tudom, van-e ma kedved lakadalomra 
menni $ Ez egészen másnemű lesz, mint a tegnapi 
volt. Nővéred nagy férfibabája, Béla, elveszi Bertát, 
a másik babát, s azonkivül a babának születés- 
napja is van, s épen azért sok ajándék jó majd össze. 
Jól tudom ! — szólt a kis fiú — valahányszor 
új ruhára van a babának szüksége, nővérem mind- 
járt születés-napot vagy lakodalmat tart! ez már 
szászor is megtörtént! 
Igen, de ma éjjel a lakadalom százegyedik- 
szer történik, s ha a százegy kitelt, akkor minden-